Témaindító hozzászólás
|
2013.03.24. 08:27 - |
|
[7-1]
A mondatára megtorpantam. Pont rám hagyja az oroszlánrészét. Szúrós tekintettel néztem rá.
-Igazán? És mégis hogyan csináljam? -Miközben ezt kérdeztem észrevettem egy parkoló rendőrkocsit a távolban. Nekem valójában sose ment ez a figyelem elterelés. Egyszer már megpróbáltam de elcsesztem, részben azért is mert elkapott a röhögés. |
Elvigyorodtam azon ahogy fellelkesült és kösben a zsebrevágott kézzel sétálltam mellette.- Oké cica, akkor te eltereled a figyelmüket, még is csak te vagy a lány. -kezdtem el átgondolni, már csak egy rendőr kocsit kellett valahonnan keríteni, bár kételkedtem benne, hogy ne lenne errefelé egy sem pont most. |
Mikor kérdezte, hogy mennyire lennének idegbajosak a zsaruk, ha lenyúlnánk a verdájukat vigyorogtam és bólogattam. -Nagyon! Ez jó ötlet! Menjünk! -A mosoly az arcomon egyre szélesebb lett már csupán a gondolattól is. A kiképzéseken mindig azt mondogatták nekünk, hogy vegyük el azt amire szükség van (a feladat végrehajtásához főként) és ha nekünk éppenséggel egy kocsira van szükségünk... Az oké, hogy nem egy küldetéshez kell az autó de akkor is... Ez belefér még. Majd visszakapják. |
Elgondolkozva sétálltam mellette, mivel is lehetne kellő képpen felhúzni őket.- Fel kéne húzni őket... -jelent meg kajlán vigyor az arcomon.- Szerinted mennyire kapnának ideg bajt ha elkötnénk a kocsijukat? -nevettem fel a gondolaton. |
Szóval szivatott azzal kapcsolatban, hogy nincs benne a rendőrök bosszantásában. Legalábbis ezt a következtetést vontam le. Egy rövidített úton mentünk a városba de még így is hosszúnak találtam a sétát. -Még nem gondoltam ki teljesen, de mondjuk valamivel rá kéne ilyeszteni az egyik zsarura, vagy nemtom. Esetleg csináljunk egy kisebb félelemhullámot. -Vontam vállat. |
Csak elvigyorodtam azon amikor azt hitte, hogy komolyan gondoltam amit mondtam. Aztán kisétáltunk a központból és az utcákon kezdtünk el bolyongani.- Szóval mit terveztél? -néztem rá elvigyorodva mikor már kint voltunk a lassan sötétbe boruló városban. De ilyenkor talán csak még nagyobb lett az élet. |
[7-1]
|